A delegálás művészete 3. rész

A delegálás mint működési kultúra: vezetői döntés a jövőért. A civil szektorban a feladatkiadás gyakran eseti döntés: "Most nincs időm, megkéred, elvállalja, talán elkészül." De hosszú távon a szervezetek nem így működnek stabilan. A delegálás nem technika. Vezetői kultúra.
És mint minden kultúra, nem az eseti megoldásokból születik, hanem tudatos működési mintákból.

A tartósan működő delegálás három ismérve: 

1. Szemléletváltás: Nem a vezető dolga "mindent egyedül bírni". A vezető feladata: irányt mutatni, és gondoskodni arról, hogy a megvalósításhoz legyen rendszer és felelősségmegosztás.
2. Szervezeti keretrendszer:Delegálás nem működik ad hoc módon.Kell hozzá:– hozzáférés, jogosultság, dokumentáció– világos döntési szintek– betanítás, visszacsatolás, értékelés.
3. Felelősség áthelyezése, nem áthárítása: A feladat nem "leadva" van – hanem átadva, keretben, bizalommal. A bizalom pedig nem feltételezés, hanem közösen kialakított működésrend.

Ahol ez a kultúra megszületik, ott:
– a vezető nem fullad bele az operatívba
– a tagok nem érzik magukat statisztának
– a szervezet nem lesz személyfüggő
– és a működés nem esik össze, ha a vezető szabadságra megy.

A delegálás nem a teher lepasszolása. A delegálás annak elismerése, hogy a szervezet több, mint egy ember munkája. És ez a felismerés a vezető egyik legfontosabb szakmai fordulópontja.