Mi NEM számít önkéntességnek? Hogyan kerüld el a jogi buktatókat?

Sok szervezet gondolja úgy:
"Ha valaki ingyen dolgozik, az önkéntes."
Ez logikusnak hangzik – de jogilag nem igaz.
A 2005. évi LXXXVIII. törvény pontosan
meghatározza, mi számít közérdekű önkéntes tevékenységnek.
És ami nem tartozik ide, azt tilos önkéntesnek nevezni, mert komoly
jogi következményei lehetnek: munkaügyi bírság, adóhatósági vizsgálat,
pályázati kizárás, reputációvesztés.
Mi NEM önkéntesség?
- Munkaviszony
helyettesítése
Ha valaki ugyanazt a feladatot végzi, mint egy munkavállaló – ugyanazzal a rendszerességgel, felelősséggel és irányítással –, akkor nem önkéntes, még akkor sem, ha nem kap érte fizetést.
Példa: egy könyvelő "önkéntesként" heti 30 órában viszi az alapítvány könyvelését. Jogilag ez munkaviszonynak minősül.
- Saját
szervezetben végzett tevékenység
Ha te vagy az alapító, az elnök, a kurátor vagy a felügyelőbizottsági tag, nem lehetsz önkéntes a saját szervezetedben.
Példa: ha egy alapítvány elnöke "önkéntes adminisztrátorként" ír alá dokumentumokat, az nem közérdekű önkéntesség.
- Családtagok
egymás közötti segítsége
Ha a gyerek segít a szülő alapítványánál, vagy a testvér a testvér egyesületénél, ez nem minősül önkéntes tevékenységnek a törvény szemében. - Ellenszolgáltatásért
végzett munka
Ha valaki anyagi juttatást kap a munkájáért – akár pénzben, akár természetben –, az már nem önkéntesség.
Példa: ha valaki heti rendszerességgel "önkénteskedik" a szervezet Facebook-oldalán, de cserébe ingyen járhat a rendezvényekre, jogilag könnyen átcsúszhat foglalkoztatássá.
Hol hibázik a legtöbb szervezet?
A leggyakoribb gond, hogy a szervezetek önkéntesnek
neveznek valakit, aki valójában munkavállalói feladatot végez.
Ez nem rosszindulatból történik, hanem mert:
- spórolni akarnak a bérköltségen,
- azt hiszik, hogy ha nincs bér, nincs szabály,
- nem tudják, hol húzza meg a törvény a határt.
Pedig a NAV és a munkaügyi hatóság már
régóta vizsgálja azokat az eseteket, amikor valaki önkéntes szerződéssel
takarja el a munkaviszonyt.
A következmény: több százezer forintos bírság, pályázatokból való kizárás, sőt a
szervezet hitelességének súlyos romlása.
Story – Egy tanulságos eset
Egy kulturális egyesület öt éve működtetett egy
kávézót, ahol fiatalok segítettek a pult mögött.
Mivel a szervezet nem akart bért fizetni, mindenkit önkéntes szerződéssel
alkalmaztak.
A probléma:
- fix műszakbeosztás volt,
- munkáltatói utasításokkal dolgoztak,
- a "önkéntesek" kaptak étkezési utalványt is.
Egy névtelen bejelentés után munkaügyi
vizsgálat indult.
Az eredmény:
- 3 millió forintos bírság,
- 2 évre kizárták a szervezetet minden pályázati forrásból,
- az önkéntesek többsége elpártolt, mert becsapva érezték magukat.
Ma a szervezet átalakította az egész működését: tisztán elválasztják a munkavállalói feladatokat az önkéntesektől, átlátható feladatprofilokat vezettek be, és minden tevékenységet dokumentálnak.
Önkéntesmenedzsment-tipp
Az önkéntes és a munkavállaló nem helyettesíthetők egymással – és ezt a szervezeti kultúrában is egyértelműsíteni kell.
3 lépés a tiszta keretekhez:
- Feladatprofilok kialakítása → legyen külön listád a munkavállalói és az önkéntes feladatokról.
- Motivációs beszélgetés → derítsd ki, miért jelentkezik valaki önkéntesnek, és illeszd ahhoz a feladatot.
- Transzparencia mindenki felé → kommunikáld az önkénteseknek is, mi tartozik a közérdekű tevékenység körébe és mi nem.
Ha a szervezet nyíltan és világosan kommunikál, sokkal könnyebb elkerülni a jogi buktatókat és megőrizni a hitelességet.
Baráti szívesség ≠ közérdekű önkéntesség
Fontos különbséget tenni az informális segítség és a törvényileg szabályozott önkéntes munka között.
- Informális segítség: ha segítek a barátomnak költözni, nincs szerződés, nincs szervezet.
- Közérdekű önkéntesség: ha segítek egy alapítvány költöztetésében, szerződéssel, feladatleírással, biztosítással.
Ez a különbség nemcsak jogi, hanem felelősségi szempontból is kulcsfontosságú.
Az önkéntességben óriási erő van – de csak akkor
tudod kiaknázni, ha jogszerű keretek között működteted.
Az átlátható, korrekt keretek nemcsak a törvényi megfelelésről szólnak, hanem bizalmat
és hitelességet építenek.
